Kapás Kornél

Információk

Jelenleg PhD hallgató vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájában a Részecske- és Asztrofizika programon. Fő kutatási területem a kvantum-színdinamika fázisdiagramjának vizsgálata, melyre irányuló munkákat a rácstérelméleti kutatócsoport tagjaként végzek 2016 óta. E mellett minden félévben oktatok elméleti tárgyakat, mint például a elméleti fizika sorozat első kurzusát, az elméleti mechanika A tárgyat.

Elérhetőségek

  • Egyetemi weboldal
  • E-mail: kornel.kapas@ttk.elte.hu
  • Egyetemi iroda: É 6.77B
  • Egyetemi mellék: 6119
  • Munkahely: ELTE-TTK Elméleti Fizikai Tanszék
  • Csoport: Rácstérelméleti kutatócsoport
  • Képzettség: Okleveles fizikus

Önéletrajz

Az önéletrajzom itt letölthető

Kutatás

Legjobb ismereteink szerint a világon 4 alapvető kölcsönhatás létezik: erős, gyenge, elektromágneses és gravitációs. Az első hármat a részecskefizikai Standard Modell írja le, ami a ma ismert legpontosabb leíró modellje a részecskék világának. A protonokat, neutronokat és egyéb hadronokat alkotó ún. kvarkok közötti kölcsönhatás az erős kölcsönhatás, melynek leírására a kvantumszín-dinamika szolgál. Ez az egyik legizgalmasabb kölcsönhatás az összes közül, ugyanis nagyságrendekkel erősebb társainál, azonban nagyon nagy energián, illetve magas sűrűségénél az ereje csökken. Határesetben egy kölcsönhatásmentes kvarkokból, és az azok között közvetítő gluonokból álló gázt kapunk. Így jogos a következtetés, hogy a hadronos, és a kölcsönhatásmentes kvark-gluon gáz között valahol létezik egy fázisátmenet. E fázisátmeneti vonalon már nincsenek hadronikus állapotok, viszont még túl erős a kölcsönhatás ahhoz, hogy a többi kölcsönhatásnál jól bevált perturbatív módszereket alkalmazzuk. Ezt az anyagi állapotot hívjuk kvark-gluon plazmának. Kísérleti és elméleti eredményekből tudjuk, hogy sűrűség-hőmérséklet fázisdiagramon a hőmérséklet tengelyhez közli részen a koegzisztencia görbén a fázisátmenet egy analitikus crossover, míg modellszámítások alapján nagy sűrűségegnél az átmenet elsőrendű. Ezek alapján azt feltételezzük, hogy a görbén valahol van egy, két fajta átmenetet elválasztó kritikus pont. Ennek a pontos helye a fázisdiagramon máig egy megválaszolatlan kérdés, holott a probláma már régóta ismert. Kutatásaim során a legmodernebb informatikai eszközök segítségével igyekszek közelebb jutni e fundamentális kérdés megválaszolásához...

Elméleti mechanika A (elmfiz1af17ga)

Az elméleti mechania A az elméleti fizika sorozat első kurzusa. Itt a hallgatók megtanuhatnak már ismert és még eddig talán nem látott fizikai problémákat új matematikai módszerekkel megoldani. A kurzust online tartjuk (MS Teams) hétfőn 10-12 között az emelt szinteseknek, míg szerdán 10-12 között az alap szintű csoportnak.

Beadandók

A félév során összesen hat beadandót kell leadni, melyek mindegyike maximum 10 pontot ér.

Feladatgyűjtemény

Folyamatosan bővülő feladatgyűjtemény a gyakorlaton elhangzott kidolgozott példákkal.

Információk

Elméleti mechanika A gyakorlathoz tartozó követelmények

Zárthelyik

Zárthelyikből összesen négy lesz a félév során, melyek mindegyike maximum 10 pontot ér.

Pontok

Félév során gyűjtött pontok bontásban.

Kapcsolat

Egyetem címe:

1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/A

Egyetemi mellék:

+36-1-372-2500 / 6119